Emlékmű a megbélyegzett gazdákért

Péntektől főtéri szobor emlékeztet a kommunisták által kuláknak bélyegzett, tönkretett ártatlan kecskeméti életekre és egzisztenciákra. A Városházával szemben, Kecskemét legrégebbi temploma: a Barátok bejárata előtt az Országgyűlés elnöke, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere, alpolgármesterei, képviselői és tisztségviselői; valamint városunk prominensei jelenlétében ünnepélyesen avatták fel a megbélyegzett és mindenükből kiforgatott egykori gazdák emlékművét.

 

 

Az Országgyűlés 2012. március 26-án - Varga László kecskeméti országgyűlési képviselő, nyugalmazott református lelkész kezdeményezésére június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A dátum nem véletlen: hiszen a hagyományok szerint éppen Péter-Pál napján kezdődött a jövőt és az életet jelképező gabona aratása.

 

 

Ezért került sor éppen pénteken ott, ahol Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédében szovjet mintára meghirdette az országos kuláküldözést – a kuláküldözés áldozatainak emléket állító, Szemők Zsuzsa szobrászművész által elkészített emlékoszlop felavatására.

 

 

A beszédek sorát a kezdeményező KDNP-s képviselő: Varga László nyitotta meg, aki az egykori helyi ÁVH-székházra mutatva kérte, hogy főhajtással emlékezzünk meg azokról, akiket itt tettek tönkre fizikailag, lelkileg, és anyagilag szerte az országban, azzal hogy kuláknak bélyegezték őket. Gondoljunk szeretteikre, akiknek ifjúságát döntötte romba, vágyait, továbbtanulási álmait akadályozta meg a kuláküldözés nemzedékekre kiható szörnyűsége. Értük szólaltak meg a főtér templomainak harangjai.

 

 

A magyar gazdák emlékét megőrző kecskeméti alkotás felállítását, valamint az erre lehetőséget nyújtó közadakozás megindítását a Kecskeméti Református Ifjúsági Egyesület kezdeményezte; melynek elnöke: Horvát Gábor elmondta, hogy a kuláküldözést egy olyan máig ható folyamatként tarthatjuk számon, amelynek ország-pusztító következményei még a ma Magyarországán is jelen vannak. Hiszen a kommunisták a padlássöpréssel, a földből élő emberek megszégyenítésével, lehetetlenné tételével a falvakat, a tanyasi életmódot, az évszázados hagyományokra és a keresztyén vallásra épülő magyar erkölcsöt is elsorvasztották.

 

 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke emlékeztetett rá: nem csupán azok a kommunizmus áldozatai, akiket megöltek, hanem azok is, akiket megnyomorítottak ezen eszme jegyében. Rákosi Mátyás – ahogyan hívatta magát: Sztálin legjobb tanítványa és párttársai a szovjet rezsimtől kölcsönözték a kifejezést, mellyel kuláknak bélyegezték azokat a magyarságukat és hitüket hűségesen megőrző gazdálkodókat, akiket a polgári szóhasználat parasztpolgárnak nevez. A kommunizmus működtetői és haszonélvezői elkobozták a becsületet, kisöpörték a hagyományt, begyűjtötték az erkölcs parancsait, az embereknek pedig meghagyták a kiszolgáltatottságot, a bizalmatlanságot és az egyéni menekülő pályákat. Olyan rendszer áldozatairól emlékezünk meg, amely nem csupán a szabadságot és a vagyont vette el, de a jövőt is.

 

 

Az emlékművet Kövér László Horvát Gáborral együtt leplezte le, és koszorúzta meg elsőként Varga László és dr. Zombor Gábor polgármester társaságában. A történelmi keresztény egyházak képviseletében Kis János evangélikus lelkész; Jeney Gábor, a római katolikus Nagytemplom plébánosa; valamint Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke áldott meg az emlékoszlopot.

 

 

Ezt követően a kecskeméti civil szervezetek képviselő, és a megpróbáltatásokon átesettek és családtagjaik rótták le tiszteletüket az emlékműnél.

 

 

Képek és szöveg: Komlós József JR

 

 

.

 

 

.

 

 

.

 

 

.

 

 

.

 

 

.