Városadatok

Kecskemét a Duna-Tisza közi Homokhátság közepén, Budapest és Szeged között, a Kelet-Nyugat, illetve az Észak - Dél irányú fő közlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el.

Kecskemét a korábbi kereskedelmi utak csomópontján jött létre. Ezek a kereskedelmi útvonalak még ma is léteznek és ezek képezik a város dinamizmusának alapját. A város kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően ez a terület történelmi múlttal rendelkező gazdasági központ.

A város fejlődésének alapját az állattenyésztés és a növénytermesztés, ezen belül - főként a XIX. század közepétől megerősödő - zöldség- és gyümölcstermesztés jelentette. Ehhez szorosan kapcsolódott a kereskedelmi központi szerep, mely a város kiváló földrajzi elhelyezkedésének volt köszönhető.

Ez a gazdasági háttér tette lehetővé a XIX. – XX. század fordulóján kibontakozó rendkívül dinamikus fejlődést, melynek egyik legközvetlenebb megjelenése a város műemléki védettség alatt álló főtere. Az európai viszonylatban is egyedül álló szecessziós - eklektikus épületegyütteshez középkori eredetű épületek is kapcsolódnak.

Kecskemét gazdasági struktúrájában mindig is fontos szerepet töltött be a mezőgazdasági-, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos feldolgozóipar (konzervipar), valamint a kereskedelem. Jelentős változás 1951-ben következett be, amikor a város Bács-Kiskun Megye székhelyévé vált.

Ez az akkori politikai - gazdasági koncepciónak megfelelően a nehézipar (Zománc Ipari Művek, Fémmunkás Vállalat) a nagyüzemi módszerekkel dolgozó egyéb feldolgozóipar (Baromfifeldolgozó Iparai Vállalat), és finommechanikai ipar (BRG) letelepedését eredményezte.

Kecskemét gazdasági jelentőségét és munkaerő-felszívó erejét jellemzi, hogy a lakosság száma az 1960-as 57.000 főről 1998-ra 108.180, 2011-re 111.679 főre emelkedett. Ezzel együtt jártak, - a város történelmileg kialakult szerkezetét lényegében megőrző - nagy arányú lakás és közintézmény építkezések.

A rendszerváltás követően felgyorsult a város fejlődése, amely köszönhető volt többek között az igen jelentős mértékben betelepült külföldi befektetői tőkének is.

A korábbi nehézipari tevékenység lényegében megszűnt, helyét a magántőke által finanszírozott élelmiszer – feldolgozóipar (gabona, konzerv, baromfi), illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelő-feldolgozó jellegű könnyűipari tevékenység váltotta fel (nyomdaipar, cipő- és ruhaipar, gépipar stb.)

Fontos mérföldkövet jelentett a város számára az európai úthálózati rendszerbe való bekapcsolás az M5-ös autópálya átadásával, mely tovább erősítette a térség Magyarország életében betöltött jelentős gazdasági - regionális szerepkörét.

A város önkormányzati szinten ezt a folyamatot minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni, és továbbfejleszteni szándékozik.

Ennek lényeges elemét képezi többek között az ún. Déli iparterületen kialakított Ipari Park, továbbá a vállalkozások és magánbefektetők, az értékpapír piaci - pénzügyi tevékenységet elősegítő illetve biztosító bankcsoportok és pénzintézetek városi képviseletének szolgáltatásai.

Az ipari tevékenység mellett meghatározó mértékben vannak jelen a városban a kereskedelmi– vendéglátó- és szórakoztató ipar nemzetközi képviselői, melyet többek között a POLUS, TESCO, AUCHAN stb. áruházláncok megtelepedése is reprezentál.

Területi adatok

Kecskemét közigazgatási területe: 322.576152 km2
ebből külterület: 282.429421 km2
belterület: 40.14673 km2

Népességi adatok

Állandó lakosok száma: 111.679 fő (2011. január 1-i adat)